A Tesla-hagyaték
Lewis Perdue
Debrecen
Gold Book Kiadó
New York, 1943, január 7
"A gyilkosság hangjai elenyésztek az éjszakában. A New Yorker Hotel rendezetlen ágyán fekvő öregember a mellkasát markolta, mintha ki tudná szorítani belőle a döbbenetes fájdalmat. Tudta, hogy haldoklik, de fogalma sem volt arról, hogy miért is gyilkolták meg. Magas, akadékoskodó ember volt, hosszúkás, háromszögletes vonású arccal. Hófehér haját rendszerint gondosan hátrafésülte az arcából, ám ma este rendezetlenül omlott a párnára, ahogy a férfi az egyik oldaláról a másikra gördült álmában. Sötét titokzatos szemei a homlokán átívelő lapos V-t formáló, sűrű szemöldök alól pislogtak. Egy bohóc arca, és a férfi nyolcvanhat évének nagy részében élvezte, hogy különös arckifejezése elbizonytalanítja az embereket. Jót mulatott azon, hogy furcsa, sőt ahogy néhányan suttogva megjegyezték, "őrült" tudósnak tartották. Ma este azonban az arcon csak fájdalom és rettegés tükröződött."(Lewis Perdue)
New York City, 1943 Nikola Tesla professzor, a fizika történetének legragyogóbb elméje haldokolva fekszik a sötétben. A halála természetesnek tűnik majd. De nem az. Mindez csupán nyitólépés
A fegyvertervező
Tesla úgy képzelte, hogy azt az energiát, ami a Faraday-dinamót működtetné, pusztításra is fel lehetne használni (Pedig békeszerető ember volt. Egyszer azzal váltotta ki az amerikai közvélemény rosszallását, hogy nem vállalta, hogy egy gyilkos perében, amelyik halálbüntetéssel is végződhetett, esküdt legyen. De úgy látszik, a nagy alkotóerejű emberek kényszerpályán mozognak — amiről úgy látják, hogy meg lehet csinálni, azzal meg is próbálkoznak.) Itt is volt olyan reális kiindulópontja, mint a tökéletesített Faraday-dinamó: Ő állított elő a technika történetében először olyan intenzív nagyfrekvenciájú elektromágneses teret, amelyben a katódsugár csövek maguktól is elkezdtek világítani.
Az elképzelés másik összetevője már alighanem téves megítélésen alapult. Tesla úgy gondolta, hogy mivel a föld vezeti az elektromosságot, a földgolyó sok tekintetben éppen úgy viselkedik, mint egy kis fémgömb. A töltetlen fémgömb szabad töltései különféle modusú rezgésekre képesek. A kvadrupólnak nevezett rezgések során például a pozitív töltések váltakozva dúsulnak fel a "sarkokon" és az "egyenlítőn". Teslát a földgolyó méretei nem gátolták meg abban, hogy hasonló jellegű, az egész földgolyóra kiterjedő töltésrezgéseket képzeljen el. Sőt, úgy gondolta — de ebben szinte bizonyosan tévedett —, hogy az ilyen rezgések létezését kísérletileg ki is mutatta. (Az egész Földre kiterjedő rezgések önmagukban korántsem tartoznak a fantázia birodalmába. A geofizikusok évtizedek óta tudják, hogy a Földnek, mint egésznek, jól meghatározott rugalmas sajátrezgései vannak. A 0S2 rezgések például a nyújtott és a belapult alak között történnek, és a periódusidejük 54 perc. De a rugalmas rezgések csak a matematikai formájukban hasonlítanak az elektromos rezgésekhez, a két rezgésfajta alapjául szolgáló fizikai folyamatok gyökeresen különböznek egymástól.)
Valószínűleg ezt a két jelenséget — az elektromágneses térenergiát és a Föld töltésrezgéseit, — kombinálta Tesla azzal a feltételezéssel, hogy a mindenütt jelenlévő éter belső energiájának a rovására egy viszonylag kis gerjesztésnek, mint egy "szikrának" a segítségével óriási robbanást lehet előidézni — éspedig a Földnek gyakorlatilag azon a pontján, ahol csak kívánja. Ehhez ki se kellene mozdulnia híres Long-Island-beli laboratóriumából, amelyet a Pierpont Morgantól kapott 150 000 dollárból épített fel, elég, ha a "szikrát" a kívánt helyre "fókuszálja". Idézek egy 1908-beli nyilatkozatából:
"Amikor a jövő háborújáról beszélek, ezen azt értem, hogy az elektromos hullámok közvetlen felhasználásán kell alapulnia, repülő szerkezetek vagy más pusztító eszközök alkalmazása nélkül... Ez nem álom. Már most fel lehet építeni egy olyan vezeték nélküli erőművet, amelynek a segítségével a világ bármely pontját lakhatatlanná lehetne tenni anélkül, hogy a környező részekben bármilyen kárt okoznánk."
Már a hetedik oldalnál sem tartunk, már három ember halott. Ja, a Tesla-hagyaték még mindig titkosított anyag. És magát Teslát is megmérgezték. Ha Ön netán a Waldorfban száll meg, vagy az Asoriában, netán a Bristolban, ne hozasson tejet! Vagy legalábbis vigyázzon az ízére, különösen akkor, ha feltalálta az egyenáramot, vagy a halálsugarat.
A probléma: és az azt képviselő héják
Virginia, 1947
„Országunk természeténél fogva nem militarista állam, ezért nehéz rábírni a közvéleményt, hogy támogassa a hadászati fejlesztéseket. Most egy olyan korszakba lépünk, amelyben a háborúkat apránként vívják, és apránként veszítik el. Egyre nehezebb meggyőzni a közvéleményt, és rajta keresztül a kongresszust, hogy finanszírozzák azokat a fegyvereket, amelyekre az Egyesült Államoknak szüksége van. Egyszerűen olyan korszakba lépünk, amelyben a kongresszusban és az emberekben nincs meg a szükséges tudás és előrelátás ahhoz ,hogy kellő értelemmel hozzák meg ezeket a döntéseket. A demokratikus államrend, bármilyen értékes és eszményi is, egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy olyan erőben tartsa országunkat, amilyennek lennie kell.”
A résztvevők: a védelmi hivatal egyik beszállítójának elnöke, aki korábban milliárdokat keresett azon, hogy fegyvert szállított a második világháborúban a tengelyhatalmaknak. Másik szereplő Roosevelt agytrösztjének tagja. Van köztük nagy tekintélyű nemzetközi bankár, az amerikai fegyveres erők legfiatalabb tábornoka, fizikus, aki részt vett a Manhattan projektben. Nem kispályások. Létre akarnak hozni egy titkos társaságot, mely szétszórva az államokban hadiipari kutatásokat folytat, hogy az USA a negyedik generációs hadviselést is megnyerhesse, szándékaik kivitelezéséhez ki akarják kerülni a szenátorokat, a kongresszus, a védelmi hivatal ellenőrzését is.
A szerző rendelkezi azzal a jogi zsargonnal, mellyel elhiteti velünk, hogy a hadiipari lobby képes a kongresszust a markában tartani, és nem fordítva, és eközben roppant cselekményes mesét kreál a tényekből. Tesla hagyatéka eltűnik a széfjéből, mielőtt az FBI a szállodába ér, eltűnik a hagyaték, ami Tesla szerb származású unokaöccsénél landol. A roppant fontos hagyatékra vadászik a CIA, az FBI, az oroszok és egy titkos társaság is. Aki ez utóbbiból ki akar szállni, az a második lövést már nem hallja. A történet szövését Perdue negyven év kihagyásával szövi tovább. Az amerikaiak kutatásához kell egy fizikus, akinek hírszerzési kapcsolatai nincsenek. Így esik a választás Flemingre:
A főhős
„ A Fleming Iparvállat alapítójának, Peter Flemingnek az unokája jóvágású férfi volt. Hat láb magas, meglehetősen izmos, és olyan széles vállai voltak, akár egy főiskolai birkózónak. Fizikából diplomázott a Cornell Egyetemen, és a haditengerészet vadászpilótája volt. Később a Fleming Iparvállalat repülőgép-gyártási részlegén dolgozott a kaliforniai Santa Monicában. Komoly nézeteltérései támadtak a vállalt elnökével, s bár a cég részvényének több mint 17% -át birtokolta, elveszítette az elnökkel folytatott vezetőségi csatát. Fleming kiszállt a vállalatból, és egy kisebb hadiipari céget alapított, az EMC-t.(Maradt még tejbe aprítani valója)
( történetesen Tesla-rokon. Az unokát követik, megverik, iratait elrabolják (egy sikeres hadiipari bemutató után). Szinte véletlen, az menti meg, aki követi.) de övé a fegyvergondola
A hősnő
Huszonkilenc éves. A haja, sötét, akár a tikfa. Szemei kobaltkékek. Csaknem öt láb hét hüvelyk magas volt, karcsú és izmos. Bőre barna és mellei feszesek. Érzékei ötletei vannak, ami a szeretkezést illeti.
Barátja, Martin Copeland kapitány rájön a hadipari lobby mesterkedéseire és jelenteni akarja felettesének. Elhúzzák előtte a mézesmadzagot, hogy magával az elnökkel is beszélhet erről a veszélyes nemzetbiztonsági problémáról, de egy utcai balesetben „véletlenül” ráesik a gázgyár.
Peter(főhős) és Alexandra(a hősnő, tudják, az, akinek a mellei feszesek) tudja csak megakadályozni a fegyveripari titkos társaság ármányát és életveszélyes mesterkedését. A versenyfutás izgalmas, a könyv pedig olvasmányos.
A kiadó:
New York City, 1943
Nikola Tesla professzor, a fizika történetének legragyogóbb elméje haldokolva fekszik a sötétben. A halála természetesnek tűnik majd. De nem az. Mindez csupán nyitólépése a leghalálosabb összeesküvésnek, amit a világ valaha is látott.
Washington D. C., 1984
A leghatalmasabb emberek egy titkos társasága döntő győzelemre készül. Több mint negyven éven át manipulálták rendkívüli ravaszsággal a tudományos kutatásokat, nemzetközi intrikákat szőttek és gyilkosságokat terveltek ki. Nikola Tesla ellopott iratait felhasználva csak egy lépés választja el őket a világ legpusztítóbb fegyverének megalkotásától.
A csoportnak, a nyolcfejű kígyónak egyetlen célja van csupán: a világuralom.
Ellenségeiket már elpusztították. Csak ketten maradtak. Egy gyönyörű nő, akinek olyan titok került a birtokába, ami már a szerelme életét követelte, és egy, a maga módján zseniális egykori haditengerészeti pilóta. Ők ketten együtt futnak versenyt a Föld körül, csupán egyetlen lépéssel a kígyó csattogó állkapcsai előtt járva, kétségbeesetten próbálva megmenteni önmagukat és a világot... a Tesla-hagyatéktól.
Lewis Perdue: A Tesla-hagyaték
Gold Book Kiadó
Szasa Kolesznyikov
Cafe Stockholm
Szoba Van Kiadó
Kerekes Tamás
„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.
