A regény rabjai (11)
Sehere Se Zádé mesél, azaz a narratíva vált: zoom
Megérkezvén a szállodába, három amerikai kényelmes szállást kért a tulajdonostól, így egy háromszobás lakosztályt rendeltek, 30 dollárért fel is kínáltak nekik egy gyönyörű lakosztályt, a turisták pedig felmentek, hogy megnézzék. Megfelelőnek találtak mindent, s így fejenként 10-10 dollárt összeadtak, és átnyújtották az őket felkísérő háziszolgának. Mikor a háziszolga átadta a tulajdonosnak a 20 dollárt, az akkor jött rá, hogy tévedett, hiszen a háromszobás lakosztály ára csak 25 dollár. Így a háziszolgával visszaküldött öt darab egydollárost. A háziszolga felfelé menet arra gondolt, hogy nehéz volna öt darab egydollárost három ember közt szétosztania, s ezért kettőt zsebrevágott, a három turistának pedig 1-1 dollárt adott vissza. Így végül mindenki 9 dollárt fizetett, ami összesen 27 dollár, két dollár pedig a háziszolga zsebében maradt, ez összesen 29 dollár. Noha eredetileg 30 dollárt adtak össze.
Hova tűnt a harmincadik dollár?
Az ügyet közigazgatási eljárás keretében vizsgálják, noha feladvány szerepelt Italo Calvino Lassan siess c.(Modena, 2007,Edition Nuova) gömbregényében. Itt röviden összefoglalhatjuk Calvino regényét (az egyetlen albinó, aki ivritül is hadart)
Történt egyszer, hogy egy kutató vetődött a Kakaó-szigetekre. A kutató nem ismerte nyelvüket, de egy keveset tudott szokásaikról. Megérkezésekor három szigetlakó jelentkezett nála, a szolgálatába szerettek volna lépni. Kettő közülük törte valamennyire a kutató anyanyelvét. A kutató természetesen csak a fekete szolgát akart felvenni, ezért megkérdezte az egyiket, Ablt.
-Abl, te fekete vagy fehér vagy?
-Bhio, fa kútja marijon- volt a válasz.
-Na ebből egy szót sem értettem. Meg tudnád mondani, Bishu, hogy mit mondott Abl?
-Abl azt mondani, hogy fehér -válaszolta Bishu.
-A szerinted Cecil?
-Abl azt mondani, hogy ő fekete -válaszolta Cecil.
Italo Calvino regényéből meg tudjuk a választ, el tudjuk dönteni, hogy Bishu vagy Cecil volt fekte, de arra is rájöhetünk, hogy miért talált kincs a fejfájás. A regényt nagyepikává a látásmód teszi. A kutató ugyanis kannibálok fogságába kerül, és közlik vele a másnap rá váró szörnyűségeket. Előbb megcsonkítják, olajban megfőzik, aztán kerékbe törik.
Hm. Mondja az elítélt
Holnap nehéz napom lesz
Kerekes Tamás
„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.
