A Grál-kód
Gold Book Kiadó
Debrecen
Az igazi rejtély a valódi isteni jelenlét.
"Kielégíti mindazt a tudáséhséget, ami az emberekben él e régi misztérium iránt. Az igazi Grál tanúskodik arról az isteni adományról, ami még a legmélyebb emberi vágyakozást is túlszárnyalja."
Scott Hahn, a The Lamb's Supper és a Hail, Holy Queen című könyvek szerzője
A Szent Grál történetei olyan rejtélyes vonzerővel bírnak, amelyek évszázadok óta megigézik az emberek képzeletét. Ezek a történetek egy végre feltáruló, nagy titokról regélnek: egy meglepő válaszról az élet legnagyobb kérdéseire, és egy rejtett misztériumról, amely legmélyebb vágyakozásunkat is kielégíti. Az utóbbi 1700 évben írók, költők, művészek, zeneszerzők és filmrendezők sora igyekezett megragadni a Grál rejtélyét. A nagy kutatás az Artúr-legendák fő mozgatóereje, ez ösztönzi Indiana Jonest a legizgalmasabb kalandokra, és ez sarkall sokakat A Da Vinci-kód elolvasására.
A keresésről, csodákról, becsületről, hitszegésről és árulásról szóló varázslatos történetek azért ragadják magukkal ilyen erővel és oly régóta az embereket, állítják A Grál-kód szerzői, mert valóban megérintenek valamit mélyen a szívünkben. Felfedik legbensőbb sóvárgásunkat, hogy megismerjük Krisztust, hogy közösséget vállaljunk az istenivel. A Grált éppen az tette szentté, amit populáris alakváltozásai közben elvesztettünk: ez pedig nem más, mint bensőséges kapcsolata az oltáriszentséggel.
A Grál-kód egy évszázadokon átívelő irodalmi és teológiai detektívtörténet, amely ott ér véget, ahol a Grál-legenda kezdetét vette - a szobában, ahol Jézus utoljára összegyűlt legközelebbi tanítványaival, áldást mondott, megtörte a kenyeret, és körbeadott egy szent serleget.
Megfejtették a Szent Grál titkát?
Elképzelhető, hogy egy 250 éves emlékművön található titkos jelzés elvezet a szent kehely mostani lelőhelyéhez. Legalábbis ezt állítja egy idős brit házaspár, akik egész életüket a kódfejtésnek szentelték.
Egy közép angliai város, Staffordshire 250 éves emlékművén található titkos felirat megfejtésén már igen sokan dolgoztak – mindeddig eredmény nélkül. Nemrégiben azonban a második világháború kódfejtőközpontjának, a Bletchley Park-nak két egykori munkatársa olyan megoldást adott, mely állításuk szerint könnyen elvezethet a Jézus által az utolsó vacsorán használt szent kehelyhez, a Szent Grálhoz.
A kódfejtők és a felirat
Első pillantásra talán nehéz megérteni, hogy mi köze lehet egy 250 éves emlékművön található feliratnak Jézushoz és a Szent Grálhoz, ám a nyugdíjazott kódfejtő házaspár egy meglepő teóriával előállva mégis azt állítja, hogy nemsokára akár a Szent Grált is megtalálhatják.
A titkos kód, melynek megfejtésén maga Charles Darwin is sokat dolgozott, tulajdonképpen mindössze 10 betűből áll: „D.O.U.O.S.V.A.V.V.M.” Azt ugyan már eddig is feltételezték, hogy az 1748-ban készült emlékmű valamilyen kapcsolatban állhat egy titkos renddel, de generációk egész sora sem birkózott meg a feladattal, melyet a rend tagjai adtak fel.
Oliver és Sheila Lawn, nyugdíjazott kódfejtők szerint is „sokkal nehezebb volt megfejteni ezt a pár betűt, mint a második világháborúban a németek által használt Enigma rendszert” – írja a BBC angol nyelvű honlapja. Oliver Lawn szerint az üzenet egy titkos keresztény szektától származik, és az áll benne, hogy Jézus tulajdonképp egy evilági próféta volt, isteni tulajdonságok nélkül.
A kód rövid megfejtése, miszerint „Jézus, mint istenség nem létezik”, természetesen eretnek tanításnak számított még a protestantizmusáról oly híres 17. századi Angliában is. Lawn szerint a kód „Sion szerzeteseitől” származik, akik egyesek szerint a templomos lovagrend utódjainak tekintették magukat.
A templomos lovagrendről viszont azt tartották, hogy ők a Szent Grál őrzői. Ráadásul az emlékművön található dombormű alkotója, Nicholas Poussin valóban egy titkos rend tagja volt a kortársak tanúsága szerint. Ez a titkos rend a feltételezéseket követve vagy a templomosok rendje vagy a Sion szerzetesrend lehetett.
Szent Grál: maga is titok
Persze ha a legújabb nyomok révén esetleg sikerül is eljutni a Szent Grálhoz (amelyet azért hittudósok és komoly történészek igencsak kétségbe vonnak), akkor is még ott állunk egy következő talány előtt: vajon mi is volt valójában ez a Szent Grál? Alapjában véve még abban sem jutottak dűlőre a tudósok, hogy egy kelyhet, vagy pedig egy ládát kell keresni. Az egyik hagyomány szerint ez nem más, mint Jézus által az utolsó vacsorán használt kehely, melyet arimateai József vett magához Jézus halála után. József a kelyhet Angliába vitte és elrejtette.
Később aztán ezt a kelyhet próbálták megtalálni a legendás Arthur királlyal együtt a kerekasztal lovagjai. A hagyomány szerint a cél az elveszett paradicsomi állapot visszaállítása lett volna, ám tulajdonképpen a soha el nem érhető tökéletes harmónia és megvilágosodás, a teljesség elérésének örökké elérhetetlen szimbóluma maradt ebben az értelmezésben a kehely.
Egy másik hagyomány szerint a kehelyben fogta fel a megfeszített Krisztus vérét aritmatei József. Ezt a kelyhet aztán még a Szentföldön elrejtette, és csak több mint ezer évvel később a keresztes hadjáratok során fedezték fel a templomos lovagrend tagjai. Ezt követően a rend tagjai magukkal hozták Európába a kelyhet, és egy titkos helyen őrizték.
Egy harmadik változat szerint aritmateai József olyan italt adott Jézusnak a Grál-kehelyben, mely merevgörcsöt okozott a megfeszítetten. Miután mindenki úgy vélte Jézusról, hogy meghalt, aritmateai József segítségével megszüntették az ital hatását és Mária Magdalénával együtt, akit ez a deszakralizált hagyomány Jézus feleségének tartott, a mai Dél-Franciaország területére menekültek. A Merowing királyok eszerint magának Jézusnak lennének a leszármazottai.
Az egyik legismertebb legenda szerint azonban a Szent Grál tulajdonképpen nem is egy kehely volt, hanem, mint azt az Indiana Jones és az utolsó kereszteshadjárat című opusz is állítja, tulajdonképpen a zsidók és Isten között létrejött szövetség, illetve a tízparancsolat írott változatát őrizték benne. Eszerint a Grál nem volt más, mint az elveszett frigyláda.
Kétes legendák
Komoly hittudósok és történészek azonban azt állítják: mindezek a történetek valóban csak a legenda körébe tartoznak. Nézetük szerint az sem biztos, hogy a Grál egyáltalán létezett, de ha létezett is, inkább csak a titokfejtés bizsergető érzése táplálja a Szent Grál fellelése utáni hajszát – valójában igen valószínűtlen, hogy valaha is megtalálják azt.
A modern ember misztikus vonzódása az ilyen, múlt homályába vesző jelenségek iránt, leginkább önmaga elbizonytalanodását tükrözi. A biztos talaj kicsúszott az emberek lába alól, s most a homályban keresik a kapaszkodót – vélik a tudósok és a hozzáértők.
Kun Enikő
Kerekes Tamás
„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.