’Caleb Williams kalandjai’
William Goldwin
1794, London
1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Gabo Kiadó
Godwin műve, a zűrzavaros 1790-es évtized egyik legfontosabb és legszélesebb körben olvasott regénye szerencsésen ötvözi a hős személyes történetét a politikai kommentárral.
Az elárvult, autodidakta fiatalember a rejtélyes, de látszólag tiszteletreméltó helyi uraság, Falkland szolgálatába áll. Caleb kíváncsisága azonban kínos titkot derít ki Falklandról, nevezetesen azt, hogy ő volt egyik szomszédja, egy zsarnok földesúr gyilkosa, mely bűntettért két ártatlan helyi parasztot ítéltek el és végeztek ki. A szereplők történeteiből egy megcsontosodott, elnyomásra épülő és a törvényből gúnyt űző osztályrendszer bírálata bontakozik ki. Falkland titka felfedése miatt üldözőbe veszi Caleb-et, és vádat kohol ellene. A történetnek megvan a maga történelmi analógiája; amikor Anglia háborúba lépett a forradalmi Franciaországgal, felfüggesztették, korlátozták a szabadságjogokat, köztük azon szerzők jogait is, akiket bomlasztó nézetekkel gyanúsítottak.
Az olvasó olykor úgy érzi, hogy a regény csak eszközül és keretül szolgál Godwin radikális nézeteihez, amelyet Godwin egy politikai röpiratban más helyütt ismertetett. Ám a cselekmény központjában álló lélektani dráma miatt akár gótikus regényként is olvasható. A modern olvasó határozottan kafkainak érzékeli Caleb szélsőséges üldöztetését.
Godwin, William (1756. március 3., Wisbeach - 1836. április 7., London) - angol filozófus és író, az anarchista társadalomfilozófia első képviselője. Radikális, nem anglikán protestáns (disszenter) lelkész fiaként nőtt fel, s maga is disszenter lelkészként működött több kisvárosban 1777 és 1782 között. Bölcsésztanulmányai után hamarosan magáévá tette a XVIII. század haladó - szekuláris, libertariánus, individualista, optimista és bohém - gondolkodását. Fő műve, az Enquiry Concerning Political Justice (1793) a francia forradalom védelmében íródott (Burke támadása ellenében), ám egyszersmind az individualista, libertariánus filozófia credójává is vált. A könyv első kiadásában megfogalmazott racionalista filozófiai anarchizmus szerint minden szabály és intézmény - beleértve a házasságot - szükségtelen. (A későbbi kiadásokban Godwin elismeri, hogy a törvény és a hagyomány valamelyest szükségesek.) Godwin abból a - felvilágosodásban általános - feltételezésből indul ki, hogy az emberek nagyjából egyforma adottságokkal születnek, és eltérő magatartásuk eltérő körülményeikből fakad: a rossz környezet rosszá, a jó környezet jóvá teszi őket. Az ész [reason] használatában - amellyel az ember választ jó és rossz környezet között - nyilvánul meg a szabadság, s ezt a szabadságot az oktatás adja. Az emberek természetes jóságába vetett hit a földi tökéletesedés eszméjéhez, az uralom nélküli társadalom elképzeléséhez vezet. Míg a felvilágosodás francia filozófusai teljes harcot indítottak az egyház (a papok) és az állam (a királyok és nemesek) által képviselt, az emberek jóságát megrontó intézmények ellen, Godwin jelentősége, hogy ezt a kritikát a társadalmi mikrokörnyezet - a család, az iskola, a szomszédság és a munkahely - intézményeire is kiterjesztette. Szerinte még a karmesteri pálca is szükségtelen és elnyomó jellegű - karmester nélkül a zenészek szabadabban, gazdagabb harmóniákat csalnának elő hangszereikből. Legismertebb regénye, az Adventures of Caleb Williams [Caleb Williams kalandjai] (1794) azt mutatja be, hogyan erőszakolják meg a társadalom tirannikus kiscsoportjai az ártatlan hőst. Más anarchista gondolkodókkal szemben Godwin nem jellemezte sem az együttműködést, a kölcsönös segítséget, sem pedig a gazdasági kollektivizmust az anarchista társadalmat összetartó erőként. Személyes kapcsolatai révén nagy fontosságot kapott az angol irodalom történetében. Nagy hatással volt Wordsworthre és Coleridge-re; Shelley a Queen Mab című művében (1813) kísérelte meg a godwini világot költészetté fordítani. Magánélete többször sajátos próbára tette Godwin elveit. Így többhavi, a házasság átkos intézményét megtagadó együttélés után 1794-ben tradicionális házasságot kötött az ismert feminista írónővel, Mary Wollstonecrafttal. Lánya, Mary 1814-ben megszökött a költő Shelleyvel, s e hű tanítványi viselkedés elismerése helyett Godwin őrjöngött - egészen addig, amíg a kapcsolat formális házasság útján révbe nem ért. Végül a pénzügyi nehézségek közé került anarchista segítséget volt kénytelen elfogadni, a kormánytól s 1833-tól haláláig az államkincstár szinekúráján élt
Kerekes Tamás
„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.
