Jasper Ridley: Szabadkőművesek
Gold Book Kiadó
Debrecen
Kőműves Kelemen Londonban
„London hídja leomlik,
Hogy építjük fel megint?
Aranyból és ezüstből,
Hölgyek alatt tündököl;
Ám az arany kelendő,
Szép hölgyünk meg esendő.
Épüljön hát acélból
De az acél meghajlik,
Hölgyünk lába eltörik.
Épüljön hát fából, sárból,
Táncoljon hát szívem hölgye.
De a sarat viszi a víz,
A sok szép hölgy ebben bíz.
Épüljön hát erős kőből,
Hogy a kezed törjön tőből.
Az aztán majd tartós lesz,
Sok szép hölgyünk rajta veszt.”
Csak a királyok és a nemesek házai épültek kőből Anglia korabeli történetében, ezért kőműveseik különböztek minden hétköznapi mesterembertől -nyugtáztam J. Ridley magyarázó szavait, s Arany Jánoshoz hasonlóan sóhajtottam fel Szolnokon a Verseghy park levelét az őszben hullajtó platánfái alatt: Hölgyek alatt.
Jasper Ridley alighanem a legteljesebb, legjobban dokumentált kötetet tette le az asztalra, azon a piacon, ahol a szabadkőművesekről van szó. Legnagyobb erénye a könyvnek a totalitása mellett, az, hogy eloszlatja „a titkos társaságok összeesküvést akarnak szítani”- féle elméleteket, és bebizonyítja, hogy egyrészt a társaság céljai nemesek, másrészt a történelem folyamán különböző okokból kénytelenek voltak titkolózni, de a több részre oszló kötet elsődleges célja az, hogy bebizonyítsa, hogy a szabadkőművesek pozitív szerepet játszottak a történelem menetében. A szerző plasztikusan fogalmaz. Az emberek egy hányada jó, a másik rossz. A szabadkőművesekkel is így van, noha a társaság tagjai nemigen értik, hogy lényegesebben eltérnének egy golfklub szabályaitól.(mellesleg valszeg én sem jutnék be Astor, Rockefeller, Kissinger golfklubjába, noha már előkészítettem az ütőt.
Nyilván a gondolatmenet a szabadkőművesek mozgalmának kialakulásával indít. Felsorakoztatja az ellenük hozott vádakat és érveket ártatlanságuk mellett. Az, hogy a szabadkőműves társaságok nyilvánosságra hozzák-e tagjaik névsorát, az elsősorban adott ország törvényeitől függ. Ahol kötelező, ott megteszik.
Nekem tulajdonképp szimpatikus ez a társaság, ha beleveszem, hogy valszeg a szakszervezetek elődjei voltak, és csak este nyolc után nem látogathattak bordélyt.
Fény derülhet, hogy Steinmetz kapitány is szabadkőműves volt?
Nem, de az igen, hogy Németországban és Közép-Európában a Steinmetzek( kőművesek) a katedrálisok építése kapcsán a munkásosztály elitjét képezték. A szerző leszögezi, hogy a szabadkőművesek már a Római Birodalom időszakában sem voltak eretnekek. Volt egy négytagú kőműves csoport, melynek a császár megparancsolta, hogy adják fel hitüket, de azok nem engedelmeskedtek. A koporsókat 42 nap múlva, később, kihalászta egy keresztény, aki menedéket adott a házában a négy életben maradt kőművesnek.
A kötet 320 oldal jól megírt tömény izgalom. Irodalomjegyzéke 14 oldalas. A szerzőt tehát nem lehet azzal vádolni, hogy elkapkodta munkáját. Huszonegy fejezetből áll. Foglalkozik külön a VII. századdal, A Nagypáhollyal, a pápai bullával, a szabadkőművesek Németországban és Franciaországban betöltött szerepével. Külön fejezetbe került Wilkes és az angliai szabadkőművesek kapcsolat és szerepe. Megint egy külön fejezet érdemelt ki az amerikai függetlenségi háborúban betöltött szerepük, Mozart viszonya mozgalomhoz, a francia forradalomban betöltött szerepük, majd a restaurációban létrejött fontosságuk. Titokzatos eseményekre derül fény, mint pl. a Morgan-gyilkosság, a Latauro-páholy. Majd a záró fejezetek a szabadkőművesek Angliában betöltött szerepét vizsgálja, és egy cizellált esszé zárja a kötetet: „ Vajon fenyegetést jelentenek-e a szabadkőművesek?”
A kötet elsősorban nagyon fontos szakmunka. Másrészt lebilincselően szuggesztív olvasmány.
Innentől fogva nem lehet sanda gyanúval illetni a mozgalmat, illetve kötelező olvasmány mindazok számára, akik hisznek a titkos társaságok nemzetek feletti összeesküvéseiben és a szabadkőműveseket is hozzájuk sorolná.
Kerekes Tamás
„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.
Gold Book Kiadó
