Falak
HVG Könyvek
Szöveg: Vass Péter
A Stasi legrövidebb életű rendelete
A német nyilvánosságfelelős egy tévéinterjúban bejelenti, hogy a fallal kapcsolatos rendelet „haladék nélkül” életbe lépett, s a német tömeg követelte, hogy engedjék át őket. A Stasi ügyeletes tisztje azt javasolta, hogy azokat engedjék át, akik a leghangosabbak, de az útlevelükben pecsételjék le a fényképet, hogy ne tudjanak visszajönni. Ez lett a Stasi legrövidebb életű intézkedése. A könyv beszámol sajnos nem közli azt a híres fotót, amelyen a fegyverét eldobva egy NDK-ás határőr ugrik át éppen a szögesdróton, hogy Nyugatra meneküljön.
A vasfüggöny
Nem politikai metafora volt, hanem fizikai értelemben vett kerítés és drótakadály, amelynek a felépítése 1948-ban kezdődött a szocialista és kapitalista államok közti határokon. A legismertebb szakasza a berlini fal volt, de a Nyugatot és Keletet elválasztó kerítés a csehszlovák és német és a magyar-osztrák határon szintén nehezen leküzdhető akadályt jelentett. Ez a magyar határon egymillió akna lerakását jelentette és műszaki zárat is.
Létezik békefal is
Az észak-írországi Belfastban máig teljes épségében áll a „békefal”, pedig ideiglenes válaszfalként húzták fel annak idején. A béke őreként 1969-ben építette a bevonuló brit hadsereg, célja az egymás mellett egyáltalán nem békésen élő katolikus és protestáns lakosság közötti véres vallási összecsapások megfékezése volt. A válaszfalakat- amiket a szakzsargon békevonalként nevez meg-annak ellenére sem bontották le, hogy London és Dublin közreműködésével a két vallási közösség 1998-ban végre kiegyezett.
Ami még ma is áll
A „zöld vonal” név Peter Young brit vezérőrnagytól ered. Amikor a ciprusi görögök és törökök közt 1963-ban kirobbant az ellenségeskedés, a két fél kibékítésére Youngot küldték Ciprusra. A katonatiszt az ENSZ- kéksisakosok főparancsnokaként egy évvel később érkezett a földközi-tengeri szigetországba. A fáma azt mondja, hogy Peter Young a tárgyaláson fogott egy zöld színű filctollat, és azzal húzta meg a szigetországot teljes hosszában átmetsző vonalat. A zóna mindkét oldalát elaknásították, megtiltották az átjárást, és kéksisakosok ellenőrzik a sáv török és görög felét. Egyes térképeken Attila-vonalként jelölik.
Olvasmányos, jól megírt fejezetek foglalkoznak a kötetben a zsidó-arab válaszfallal, a dél-afrikai falakkal, a megakerítésekkel Indiában, a falat húzó Pakisztánnal és Iránnal, a szaudi határzárral, a két Koreát elválasztó sávval, a bagdadi Zöld Zónával, Történelmi szakasz járja le, mintegy oknyomozásul-a kötetet. Itt kap helyet az athéni „hosszú falak” problémája, a római limes, a kínai nagy fal, a vikingek védővonala és a kijevi Kígyófal is. Mi is képviseltetjük magunkat, Déva várával. Szellemes rész a „Lennon Prágában” c. rész, és megrázó a jeruzsálemi Siratófal, melynél, mint tudjuk, örökkön fú a szél.
Kerekes Tamás
„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.
A kiadó:
Látták leomlani húsz éve, 1989-ben a berlini falat, ott voltak a Die Mauer helyén rendezett gigantikus The Wall Pink Floyd-koncerten, megmászták a kínai nagy falat, megdöbbentek az uniós falakon belülre vágyó félholt fekete-afrikaiak láttán Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken, értetlenül álltak a zsidókat és arabokat elválasztó ciszjordániai fal tövében, tisztelettel adóztak a kivándorló ősöknek a New York-i Szabadság-szobor melletti Ellis Islanden, lenyűgözve figyelték az emberiség első falfestményét az altamirai barlangban, felírták a nevüket Prágában a graffitivel borított Lennon-falra, porszemnek érezték magukat az egeket ostromló inka falak tövében…
A HVG újságírói a világ számos pontján találkoztak ember építette határfalakkal, és munkájuk során legalább ennyiszer szembesültek láthatatlan falakkal. E kötetben három tucat fallal ismertetik meg az olvasót, városfalaktól birodalmi védfalakon át a ma is épülő ember ember elleni válaszfalakig. Van ezeknek az épített határoknak egy közös vonásuk: egyetlenegy olyan masszív válaszfal sem épült még a történelemben – bármit is tervezett az építtetőjük –, amely idővel le ne omlana. Térségünkben például a hírhedett berlini fal és a szabad mozgásunkat korlátozó vasfüggöny is ugyanerre a sorsra jutott. Ez az utóbbi, embereket és rendszereket elválasztó fizikai és virtuális fal húsz évvel ezelőtt tűnt el – amihez annak idején a maga módján hozzájárult az idén 30 éves HVG is.
